 |
Az első nap legfontosabb fellépője az a Vujicsics együttes, mely még
1974-ben - az akkoriban kibontakozó táncház-népzenei mozgalom részeként
- alakult a Budapest környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka,
Budakalász) szerb közösségeiben megőrzött népzenei hagyomány ápolására.
Később a Duna menti és dél-magyarországi horvát népzene gyűjtése, feldolgozása,
megszólaltatása és e sokszínű népzenei kultúra gyökereinek bemutatása
szintén programjuk része lett. Bár Eredics Gábor és társainak repertoárja
az archaikus hagyományokból merít, de egyben újra is éli, újra is termeti
azokat. Nem véletlen, hogy az elmúlt három évtizedben Európa egyik megbecsült
koncertzenekarává váltak, ráadásul a kezdetek óta változatlan összetételben
működnek. Saját albumaikon túl a nyolcvanas évek elejétől a nemzetközi
összetételű Vents d'Est (Keleti szél) együttes tagjaként szintén készítettek
hangfelvételeket.
A Vujicsics után lép színpadra a Szalonna együttes, melynek tagjai mindannyian
a Galga mente falvaiban laknak. Alapvetően autentikus magyar és román
népzenével foglalkoznak, azonban készítenek zenei feldolgozásokat is.
Több profi és amatőr táncegyüttessel, illetve szólistával játszanak együtt,
többek között a Magyar Állami Népi Együttest kísérik.
Mostani koncertjükön több vendégzenész is fellép velük, majd a Szomjas
György filmje kapcsán alkalmilag létrejövő, a Söndörgő tagjaival kiegészült
Vabagond formációval is játszanak. Később a kifeszített vászon az érdeklődők
meg is tekinthetik, hogyan készült az októbertől a mozikban látható új
Szomjas-film.
Másnap a moldvai zenét játszó Kárpátia együttes kezd, őket a Mohács környéki
tamburazenei hagyományokat képviselő Versendi Kovács József és zenekara
követi, majd jön a fesztivál névadója-házigazdája, az 1995-ben Szentendrén
alakult Söndörgő együttes. Repertoárjuk főként magyarországi szerb és
horvát dallamokból áll, de foglalkoznak a szerbiai és a horvátországi
hagyományokkal, valamint a Balkán zenéjével is. Elmondásuk szerint részben
a családi hagyományok, részben pedig a délszláv népzenéhez való vonzódásuk
miatt tűzték ki célul e hagyomány ápolását. Hangszereléseikkel stílusos
megjelenítésre, az archaikus népzenei rétegek koncertszerű bemutatására
törekednek. Fő profiljuk Magyarország déli részén, főleg Baranya megyében
elterjedt tamburazene autentikus megszólaltatása, alkalmanként harmonikával,
furulyával kiegészülve.
|